Hát,igaz hogy nem jött össze a 7 hozzászólás,én mégis hoztam Nektek egy új részt. Megjegyzést írni és értékelni még mindig ér! Puszi minden kedves olvasómnak.
Korán átöltöztem pizsamába,és vettem be egy nyugtatót,úgy hiszem,ez volt most a legjobb amit tehetek. Nagyon feldúlta a lelkem az este történt dolog,és nem tudom,mi lesz ezután.
Bebújtam az ágyba,anyu betakart,és nyomott egy puszit a homlokomra.
- Minden jobb lesz - súgta - Szép álmokat kicsim!
Szemeimet becsuktam,majd elkezdett kattogni az agyam. Jason hová tűnt?
Jason szemszöge
Nem hagyhatom annyiban. Majdnem megmérgezte a szerelmemet,hogy a fenébe lehet ennyire arcátlan? Megutáltatja magát,és ezt csak önmagának köszönheti.
A sötét utcákon végigmenvén átgondoltam mindent. Elmondom Becyknek holnap ami történt,de először Natalieval kell beszélnem.
Kopogtam. Nem nyitott ajtót. Átmásztam a kerítésen,egyenesen a hátsó ajtó felé vettem az irányt. Ekkor láttam meg ,hogy a nappaliban ég a villany ;ebből következtettem arra,hogy még valószínűleg ébren van. Kopogtam az ablakon is. Alig telt pár másodpercbe,Natalie ott termett. Azt mondta,kinyitja a hátsó ajtót,menjek be ott.
Valami oknál fogva most nem a nappaliba vezetett,hanem a hálójába. A lépcsőn felfelé,a kis cipős szekrény tetején megpillantottam egy közös képet. Fogalmam sincs,hogy ezt mikor csinálhatta.
- Miért jöttél? - kérdezte,és mélyen a szemebe nézett.
- Nézd,nem tudom,hogy amit akartál tenni,azt miért,de meg kell értened,hogy nekünk nincs közös jövőnk. Ki kell törölnöd az emlékem,ahogyan azt is,hogy valaha a tiéd voltam. Sőt,igazából soha nem is voltam. Talán egy részem. Amit tettünk,annak nem kellett volna megtörténnie. Én nem szeretlek téged,csak vonzottál mint egy mágnes. Ez nem szerelem ,Natalie,értsd meg!
Láttam,amint könnyek szöknek a szemébe.
- Befejezted? - kérdezte - Mert ha igen,akkor ott az ajtó,el lehet menni.
Július 30. - Rosewood - Hastings ház ; 00:05 perc
.jpg)
Már elmúlt éjfél is,és még mindig azt a nyomorult láncot keresem amit Tobytól kaptam. Ma eszembe jutott,hogy már egy ideje nem volt a nyakamba,és nem hagy nyugodni,hogy hová lehetett. A három ékszeres dobozom közül mindet átkutattam,viszont még maradt egy hely,ahol megtalálhatom. A régi tükrös szekrényem; pontosabban annak a fiókja.
Odaléptem,majd kinyitottam. Az első,amit észrevettem,egy régi,rozsdás kulcs. Kezembe vettem,majd elmosolyodtam. Megnéztem a címkét,hogy mire is használhattam régen,és meglepetésemre a DiLaurentis ház Brimingi nyaralójának a kulcsa volt az. Ezt akkor kaptam Alisontól,amikor még három éve náluk nyaraltunk,és mivel engem tartott a legmegbízhatóbbnak,rám bízta. Hirtelen bekattant valami - a mai talált kulcs. A zsebembe nyúltam,és elővettem. Hihetetlen,de a formája megegyezett. Azonnal tárcsáztam Beckyt.
Rosewood - Hill ház; 00:21 perc
A telefonom csörgésére ébredtem,hirtelen azt sem tudtam,ki hívhat ilyenkor. Ekkor megláttam,hogy Spence hív.
- Miért keresel ilyenkor? - kérdeztem,majd visszahajtottam a fejem a párnára,és becsuktam a szemeimet.
- Ne haragudj Becky,de azt hiszem rájöttem,hogy mit nyit a kulcs. DiLaurentisék Brimingi nyaralóját.
Nem hittem a fülemnek.
- Tessék? Mondd még egyszer!
- Jól hallottad. Szerinted mit kéne tennünk? Odamenjünk most?
Egyértelmű volt a válaszom. Megbeszéltünk egy találkozót a házunk elé, tíz perc múlva.
Fél órával később
Csendben ültünk egymás mellett,egyikünk sem szólt egy szót sem. Se Spencer,se én. Tudom,hogy ők mind Jasont tartják felelősnek mindazért,ami történik,de én biztos vagyok az ártatlanságában.
- Voltál már a kórház óta felülvizsgálaton? - törte meg a csendet Spence hangja.
- Elvileg ma kell mennem. Ha visszaérünk nyolcra - viccelődtem.
Alig telt egy órába, 01:57 percre már a nyaralónál voltunk. Elővettük a zseblámpáinkat,és elindultunk a terasz felé.
- A kulcs a pincét is nyitja - mondta Spencer,és nekem adta az egyik kulcsot.
- Szerintem kezdjünk ott.
Lassan lementünk a hátsó lépcsőn,egészen a pince bejáratáig. A lyukba illesztettem a kulcsot,majd elfordítottam. A zár kinyílt.
Szétnéztünk. Alaposan. Mindent átvizsgáltunk. Nem találtunk semmit,de azért én még egyszer,utoljára körbevilágítottam. Megláttam egy apró,fénylő dolgot a földön. Odaléptem.
- Mi az? - kérdezte Spence.
Leguggoltam. Egy gyűrű volt az. A kezembe vettem. Ismerős volt. Túl ismerős. Forgattam a kezemben,majd megláttam,hogy a belsejében van egy belevésett felirat - A legjobb férfinek a világon,10.házassági évfordulóra. Katytől Bobnak. -
- Ez az apám gyűrűje.
Ránéztem Spencerre. Nem volt reakciója.
- Vigyél haza - mondtam,majd visszamentünk a kocsihoz,és elindultunk hazafelé.
Reggel - 07:23 perc
Egy szemhunyásnyit sem aludtam. Ráadásul lassan el kell indulnom az orvoshoz. Jasont nem akarom felébreszteni,legalább ő aludjon,ha már én nem tudtam. Fogalmam sincs,hogy mit tehetnék,elmondjam-e anyunak,hogy megtaláltam apu gyűrűjét,vagy aput kérdezzem meg,hogy hogy kerülhetett az oda?
Remélem rájövök majd a helyes válaszra.
Felöltöztem,magamra vettem az őszi kabátomat,mivel hűvös volt a reggel. Hajamat csak egy copfba fogtam össze,táskámat vállamra akasztottam,majd elindultam.
Friss levegő volt,mégis csípős szél lengedezett. Amint kiléptem a nyugodt utcából,máris a város nyüzsgő életébe csöppentem. A sok munkába induló ember, a forgalmi dugók,és minden más. Jól éreztem magam.
A kórházba belépve megijedtem. Félelem tört rám,hogy mi lesz,ha valami nincs a rendjén. A rendelő orvos odajött hozzám,behívott,vért vett tőlem,majd azt mondta,negyed órán belül meg lesznek az eredmények. Kint türelmesen várakoztam,ültem a kényelmetlen széken,és a gyűrűn gondolkoztam. Gondolataimat az orvos szakította félbe,hiszen el is készültek az eredményeim. Gyors volt.
Behívott,és mondta,hogy üljek le az íróasztala előtti székre.
- Minden rendben,ugye? - kérdeztem.
- A legnagyobb rendben - válaszolta - Kivéve egy dolgot. A vérképe alapján azt állapítottuk meg,hogy maga várandós.
- Tessék? Ez nem lehet. Biztos benne?
- Szinte száz százalék hölgyem,úgyhogy engedje meg,hogy elsőként gratuláljak!
Ezt nem hiszem el. Egy újabb szép kis kalamajka,de hogy ebből hogy mászok ki,arról még fogalmam sincs. Egyenlőre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése