- Nem hiszem el komolyan - mondtam,és csaptam be magam után az ajtót.
- Becky,nyugodj már meg kérlek! - mondta Jason,és megfogta a karomat.
- Hogy nyugodhatnék meg szerinted? Egy csomó ember rajtam röhög,és áh... nem éreztem még magam ennyire megalázottan.
Felszaladtam a lépcsőn,bementem a szobámba,és az ágyra dőltem. Néztem a plafont,és arra gondoltam,hogy csak én lehetek ennyire szerencsétlen.
- Kicsim.
Úgy csináltam,mintha nem is hallottam volna ,hogy hozzám szól.
- Még az anyám is látta.
Teljesen ki voltam akadva,nem tudtam,hogy mit tehetnék.
- Megkeresem - mondtam - Megkeresem A-t,és garantálom,hogy megbűnhődik azért,amit csinál velem!
Másnap reggel - Július 29.
Alig aludtam valamit. Amikor tegnap este anyu hazaért,próbált még nyugtatgatni,de nem nagyon sikerült neki. A döntésem viszont véglegesnek bizonyult , ma,a lányokkal elindulunk A- után kutatgatni. Hátha találunk valamit.
Rosewood - Eist köz 11. ; 07:12 perc
Jason szemszöge
Korán indultam el otthonról,még Becky fel sem volt. Igazából iszonyú lelkiismeret furdalásom van,és nem tudok elszámolni magamnak a tetteimmel.
- Szia Jason - mondta Natalie,amikor ajtót nyitott nekem.
Még papucsban,és pizsamában volt.
- Szia,bemehetnék?
- Persze,gyere csak!
A már ismerős folyosón végig haladva,bevezetett a nappaliba. Leültünk a halvány rózsaszínű kanapéra,a porcelán poharakba teát öntött. Arcát közelítette az enyém felé.
- Nem mehet ez így tovább - szakítottam félbe - Hiszen nekem barátnőm van,ráadásul a féltestvéred!
- Most csak viccelsz velem,ugye? Hisz' mi nagyon szeretjük egymást.
- Tévedsz - szóltam - Én Beckyt szeretem. Úgyhogy szeretnék pontot tenni ennek az ügynek a végére.
Felálltam,és elindultam kifelé.
- Akkor neked ez az egy hónap semmit sem számított?
Láttam rajta,hogy a könnyeivel küzd.
- Amikor majdnem lebuktunk,már akkor éreztem,hogy ez nem fog menni. Én Beckyt szeretem,és elmondhatatlanul fáj,hogy megcsaltam. Talán majd egyszer lesz erőm elmondani neki. Arra kérlek,hogy te se szólj neki semmit.
A telefonom ekkor csörrent meg a zsebemben. Becky hívott.
- Mennem kell - mondtam - Vigyázz magadra.
A telefonon megnyomtam a zöld gombot,majd a fülemhez emeltem.
- Szia kicsim,mindjárt otthon vagyok,csak volt egy kis elintézni való dolgom,de sietek - válaszoltam,majd elhagytam a házat,és a rózsákkal borított kerítés mellett haladtam végig,vissza,a szerelmemhez.
Újra a Hill házban ; 09:05 perc
- Hol jártál? - kérdeztem Jasontől,aki épp ebben a pillanatban ért haza.
Én már a konyhában voltam,főztem egy jó kávét,és sütöttem tojást,mellé vágtam zöldségeket.
- Csak a postán - mondta - Fel kellett adnom egy levelet.
Valami nincs rendbe vele,de gondolom csak fáradt,így nem is kérdezek semmit,nem akarom őt még jobban felzaklatni.
- De miért olyan korán mentél?
- Nem akartam órákig sorban állni,mivel ilyenkor már sokan vannak. Beszéltél a lányokkal?
- Igen ,még tegnap este - válaszoltam - Ma megyünk,és szétnézünk. Azt mondták,egyszer már jártak egy helyen,amivel az ő képeik voltak teleragasztgatva,és akkor úgy is tűnt,hogy az a hely A- búvóhelye. Aztán napokon belül eltűnt onnan.
Jason nem válaszolt semmit.
- Valami gond van? - kérdeztem,hiszen láttam rajta,hogy valami bántja.
- Dehogy is,semmi baj nincs - válaszolt,majd felállt a székről,és odajött hozzám - Szeretlek,Becky!
Rosewood - Valahol a város széli erdőben ; 16:58 perc
Mostanra értünk ide. Spencer,Aria,Emily,Hanna és én,mi öten,mindössze négy villanylámpával,és egy kis étellel. Nem tudtuk,hogy meddig maradunk.
- Tehát ez az a hely - mondtam,és becsuktam magam után az ajtót.
- Ez - válaszolt Spence - Vagyis pontosabban abban a kis házban voltak a képeink. Menjünk be.
Mintha már kívülről ismerném a helyet,úgy léptem be az ajtón. A házban semmi különös nem volt - aprányi ablakok,és egyetlen helység. Vastag por,és pókhálók borítottak mindent.
- Nincs itt semmi - mondta Hanna - kárnak jöttünk ide.
Én azért nem így éreztem. Igazán meglepett,hogy egy bűnöző ennyire komolyan veszi a dolgát. Még saját kis helye van, ahol műveli a dolgait. Már csak egy kérdés. Hogy a fenébe tudja,hogy mi éppen hol vagyunk,és mit csinálunk?
- Szerintem külsős emberei vannak,akiről nem is hinnénk,hogy az - mondta Emily - Velük figyeltet meg.
Az ötlet nem tűnt rossznak. Lehet,hogy van benne valami.
- Ez láttátok már? - kérdeztem.
Felfedeztem egy aprócska kis nyílást a falban.
- Nem még nem.
Spence odalépett hozzám,és megkért,hogy menjek odébb. Belenyúlt a nyílásba,és meglepetésünkre egy kulcsot húzott ki onnan.
- Nézzetek csak oda - mondta.
Megtörölgette a kulcsot. Nem volt rajta semmi.
- De hát nem is tudjuk,hogy mihez való ez a kulcs.
- Hanna,ne légy ilyen negatív - válaszoltam - Ki tudja,mikor lesz majd hasznunkra.
- Szép munka volt Becky - mondta Spence,és a kulcsot a zsebébe tette.
Rosewood - Hill ház; 19:08 perc
Nem sokkal később az ajtón halk kopogást hallottam. Lassan odaléptem,és kinyitottam. Natalie állt ott.
- Szia - mondta - Bemehetnék?
Nem akartam udvariatlan lenni,és azt mondani,hogy nem,szóval beengedtem. Mondtam neki,hogy menjen a nappaliba,majd öntöttem még egy csésze forró teát,és letettem a kávézóasztalra.
- Miért jöttél?
- Beszélgetni szeretnék veled egy fontos dologról. Nem könnyű ezt elmondani.
- Hát valahogy mégiscsak kezdj bele - mondtam,és visszatettem a bögrét az asztalra a kezemből.
- Jasonről van szó.
Hallottam,amint a konyhában megcsörren a telefon.
- Egy pillanat.
Kijöttem a nappaliból,egyenesen a konyhába. Amikor felvettem a kagylót,senki sem szólt bele. "Biztos csak egy állhívás" gondoltam,majd lecsaptam a telefont.
Visszaértem a nappaliba,és ijesztő látvány fogadott. Jason volt ott,és Natalie kezét fogta,vagyis pontosabban a csuklóját. Nem is kellet megkérdeznem,hogy miért teszi.
- Becky,ez a nő meg akar téged mérgezni! - mondta Jason,és egy apró kis üvegcsét mutatott felém.
Natalie kiragadta Jason szorító kezéből a sajátját,gyorsan felkapta táskáját,és az ajtó felé vette az irányt,futva. Nem tudtam utána menni,hisz' még azt sem hittem el ami történt.
- Ez most mi volt? - kérdeztem ijedten,tágra nyílt szemekkel.
- Natalie ezt akarta a teádba csöpögtetni míg kint voltál.
- Ezt nem hiszem el - mondtam - Miért tenne ilyet?
- Nem tudom - válaszolt Jason.
Valami nagyon gyanús nekem a dolgokba. Borzasztóan gyanús.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése